A város kellős közepén évtizedek óta romlik, omladozik egy 30 hektáros rozsdazóna, a hajdani Józsefvárosi pályaudvar. Az államnak semmilyen jövőképe nincsen rá azon túl, hogy időnként levág belőle egy-egy darabot – a tíz éve elkészült, de meg nem nyílt Sorsok Háza Múzeum vagy az MTK futballakadémiája számára –, ezzel apránként felélve annak lehetőségeit.
Ez a Hungária gyűrűn belüli városrészek egyetlen nagy, egybefüggő, köztulajdonban álló, hasznosításra közvetlenül alkalmas területe, amely még ma is kiváló lehetőség bérlakások, közparkok, kulturális intézmények elhelyezésére. A korábbi Budapest Fejlesztési Központban – a VIII. kerülettel és a fővárossal egyeztetve és támogatásukat bírva – készíttettünk egy városépítészeti koncepciót, amely egyben tekintett a területre, és a legjobb urbanisztikai elveket, megépült európai példákat szem előtt tartva adott jövőképet.
A terv továbbra is érvényes. A témát napirenden tartva elérjük, hogy a volt pályaudvar Budapest érdekét szem előtt tartó irányba fejlődjön.
Az állam, az önkormányzatok és a partnerségre nyitott ingatlanfejlesztők együttműködésével egy fenntartható, kompakt, sokfunkciós városrészt hozunk létre itt, amely
- 1500-2000 megfizethető, de magas minőségű bérlakást, szolgálati lakást foglal magában, helyben biztosítva a szükséges alapellátást (óvoda, iskola, orvosi rendelő stb.);
- lehetővé teszi a VIII. kerületi önkormányzat által korábban tervezett termálfürdő elhelyezését;
- a legkorszerűbb telepítési, szerkezeti és energetikai elvek alapján épül: belső részein autómentes, építése és működése a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal jár;
- legalább negyedrészt közcélú zöldfelületet, új összeköttetéseket teremtő lineáris parkot foglal magában a Fiumei úti temető és a Koltói Anna tér, illetve a Népliget és a Kőbányai út mentén kialakuló kulturális negyed között;
- gyalogos és kerékpáros kapcsolatot biztosít a belváros és Kőbánya központja között.
