Barion Pixel

Ingatlanfejlesztés mellett városfejlesztést!

Nem elherdálni kell a kelenföldi kollégiumépületet, hanem felhasználni Budapest lakhatási válságának enyhítésére. Az, hogy magántőkét vonunk be az ingatlanfejlesztésbe, nem kell, hogy azt is jelentse, a befektető teljesen szabadon azt csinálhat, amit akar. Tudták ezt Budapest vezetői a 19. században, amikor a város belső területei kiépültek, és tudják ezt ma is Nyugat-Európa nagyvárosaiban (elég Bécsig menni), ahol a nagy ingatlanfejlesztéseknél például nemcsak azt írják elő, hogy mekkora lakások készüljenek, de azt is, hogy jelentős százalékukat limitált áron kell bérbe adni.

Nem elherdálni kell a kelenföldi kollégiumépületet, hanem felhasználni Budapest lakhatási válságának enyhítésére

Az, hogy magántőkét vonunk be az ingatlanfejlesztésbe, nem kell, hogy azt is jelentse, a befektető teljesen szabadon azt csinálhat, amit akar. Tudták ezt Budapest vezetői a 19. században, amikor a város belső területei kiépültek, és tudják ezt ma is Nyugat-Európa nagyvárosaiban (elég Bécsig menni), ahol a nagy ingatlanfejlesztéseknél például nemcsak azt írják elő, hogy mekkora lakások készüljenek, de azt is, hogy jelentős százalékukat limitált áron kell bérbe adni.

Budapesten ma sok diák albérletbe kényszerül, mert nincs elég kollégiumi férőhely, a bérleti díjak pedig egyre többek számára megfizethetetlenek – az átlagos budapesti albérlet már 250 ezer forint havonta. Az agglomerációba költözés, az alvóvárosok egészségtelenül gyors növekedése, szétterülése is részben arra vezethető vissza, hogy a fiatal családok számára nincs megfizethető lakhatás a főváros határain belül. A kormánynak és a fővárosnak is az a kötelessége, hogy a maga eszközeivel segítsen ezeken a gondokon, amikor nem saját forrásból, akkor szabályozóként, előírásokkal irányítva a magántőkét.

Ahogy hiba, hogy a kormány Rákosrendezőn arra készül, hogy az arab befektetőnek szabad kezet ad, hogy azt építsenek a 130 hektáros területre, amit akarnak, ugyanúgy hiba, hogy a főváros gyakorlatilag szabad kezet ad a Kelenföld vasútállomás közelében lévő, bezárt kollégium telkére a leendő vevőnek. Az eladási felhívás maga hangsúlyozza, hogy gyár vagy raktár kivételével gyakorlatilag bármi felhúzható itt. Persze ez a terület sokkal kisebb, mint Rákosrendező, a két esetet az köti össze, hogy a befektető irányításával mindkét helyszínen lehetne az ingatlanfejlesztés részeként városfejlesztést is csinálni – és nem luxus-bevásárlóközpontokat vagy újabb üvegirodaházakat.

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt éppen ezért a XI. kerületi terület értékesítésére kiírt pályázat visszavonását kéri a fővárosi önkormányzattól. Szerinte épülhetnének a kelenföldi telekre megfizethető bérlakások, ismét kollégium vagy szolgálati lakások tanárok, egészségügyi, tömegközlekedési dolgozók számára.

Teátrális videóban háborodott fel Karácsony Gergely főpolgármester az egész épületeket beborító plakátokon. Budapest épületei nem hirdetőoszlopok – mondta. Biztos sokan egyetértenek vele abban, hogy ezek a gigaplakátok elcsúfítják a várost. Már csak az a kérdés, hogy akkor miért engedélyezte a Karácsony vezetése alatt álló önkormányzat az óriáshirdetést a kelenföldi kollégium épületén, amelynek nem más, mint a főváros a tulajdonosa…

hírlevél

arrow_an_b
Megszakítás