A kormánynak partnerei leszünk abban, hogy mielőbb megépüljön a már megtervezett új Duna-híd.
Ha átgondoljuk, hogy mi tette Budát és Pestet egységes várossá és fantasztikusan versenyképessé, a válasz egyértelmű: Széchenyi Lánchídja. A híd, amely egyesített kormányzati központot kereskedelmi központtal, polgárt a polgárral, várost a várossal.
A többi már ment magától. De miért gondoljuk, hogy a városegyesítés befejeződött, amikor a hídjaink a belvárosban tömörülnek, és se északon, se délen 10 kilométer hosszan nincs átkelés? Ma Újbuda és Csepel éppen annyira külön város, mint hajdan Pest és Buda volt. Új hidakra van szükség, szép sorban, belülről kifelé haladva, felváltva építkezve északon és délen.
A hidak városában történelmi bűn a hídépítés blokkolása. A főváros tizedik nagy-dunai átkelője, a Galvani híd jóváhagyott tervekkel és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, de a Karácsony-féle városvezetés perekkel akadályozza
a tervezés sikeres befejezését, Lázár János pedig – erre hivatkozva – örömmel törli a beruházást, hogy vidékre vigye a forrásait. Pedig nem szabad kicsinyes politikai haszonszerzés miatt veszni hagyni ezt a beruházást, mert a város évtizedes lehetőséget szalaszt el emiatt.
A Galvani híd célja kettős. Egyrészt képes átvenni a Dél-Buda és Dél-Pest közötti közúti forgalom nagy részét, ezzel sorra tehermentesítve a belvárosi hidakat és a hozzájuk csatlakozó úthálózatot. Így anélkül teremti meg egy átfogó belvárosi forgalomcsillapítás lehetőségét, hogy a külsőbb kerületek közötti autóforgalmat indokolatlanul nagy kerülővel egészen az M0-s gyűrűig szorítaná ki. Másik célja, hogy – számos más tényezővel, így például a H6/H7 HÉV fejlesztésével együtt – beindítsa a város déli részén, a IX., XI. és XXI. kerületben elterülő hatalmas rozsdaövezetek fejlődését.
Ennek érdekében a beruházás elleni összes pert azonnal leállítjuk. Változtatási tilalmat rendelünk el a rohamosan beépülő hídfőkben, nehogy szűk látókörű magánérdekből elépüljön az új híd helye. Mindent megteszünk, hogy mielőbb készen legyenek a kiviteli tervek, és fellépünk a kormánynál azért, hogy mielőbb megvalósuljon ez a hiányzó folyami átkelő. Amennyiben a beruházást a kormány hajlandó újra napirendre venni, a pesti oldali közúthálózati kapcsolatok megnyugtató megoldása érdekében újrakezdjük az egyeztetést a civilekkel, a kerületek vezetőivel és megvédjük a Határ út menti Kiserdőt.
Dél-Budapesten a kerületközpontokat összekötő Albertfalvai híd megépítése is szükséges, mely elsősorban közösségi közlekedéssel és gyalogos-kerékpáros összeköttetéssekkel segítené Csepel és Dél-Buda kapcsolatát. Ennek előkészítését meg kell kezdeni, ütemezése a Galvani hídhoz képest a források és a városfejlesztési prioritások alakulásának függvénye kell legyen.
