A főváros nem vízfej, hanem az egész ország motorja. A hozzáértők a világban és itthon is rég tudják már, hogy az emberek jobb életéhez szükséges javakat elsősorban az innovatív városi térségek termelik ki, a város ereje pedig a sűrűség. A nagyvárosi térségek egymással versenyeznek, és ebben Budapest lemaradóban van. Már nemcsak Bécstől, de Prágától, Varsótól, Pozsonytól is.
„Ma a Mezőhegyesi Ménesbirtokon több fejlesztés van, mint egész Budapesten, se HÉV, se metró, se villamos, se köztér, se híd, se centrumkórház, se park nem épül jelenleg a fővárosban. Ilyen az én életemben még nem volt” – mondta Vitézy Dávid a Smart Budapest konferencián. Az Egyensúly Intézet (EI) és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) rendezvényének záró beszélgetésén Boros Tamás, az EI igazgatója és Ilyés Márton, a BVK elnöke volt a főpolgármester-jelölt beszélgetőpartnere.
Nagy-nagy-Budapest
Ha a lakosságszámot nézzük, a főváros ma is nő, csak nem a városhatáron belül. Az agglomerációval együtt számított Közép-Magyarország folyamatosan bővül. Általában kiköltözésről beszélünk, a ‘90-es években valóban elsősorban ez hízlalta Budapest körül a településeket, ma viszont inkább az ország távolabbi tájairól húzódnak ide azok, akik a főváros térségét keresik, de a közigazgatási határon belül nem találnak megfizethető lakhatást úgy, hogy még kellő mennyiségű zöld is legyen a környéken.
„Mi akadályozza Budapest fejlődését?” – ez volt a beszélgetés címe, és rögtön el is érkeztünk egy sor okhoz. Az első a közigazgatási elkülönülés. Európában egyedülálló, hogy nincs olyan szervezet, amely a nagyváros és környezete együttes fejlesztéséért felel, amióta 2022-ben a kormány megszüntette a – Vitézy által vezetett – Budapest Fejlesztési Központot. De nehezíti a közös cselekvést a főváros és a 23 kerület hatásköreinek kontraproduktív megosztottsága is. Ha egy befektető ingatlanfejlesztésbe kezd, nem a fővárossal, hanem a kerülettel köthet településrendezési szerződést, így szóba se jönnek a főváros szempontjai, nem lehet például villamosfejlesztést elvárni a magántőkétől, hiszen a közlekedés fővárosi ügy – mondott egy példát Vitézy.
A háború nem kedvez az építésnek
A fejlesztések legnagyobb akadálya Vitézy szerint jelenleg az, hogy Budapest csatatérré vált. Érdekellentétek feszülnek a kerületek és az agglomerációs települések között, a főváros és a kormány együttműködését ugyanakkor ellehetetlenítik a pártpolitikai csatározások. Amióta pedig Lázár János felel a kormányban a beruházásokért, deklarált cél lett a főváros háttérbe szorítása, szinte minden folyamatban lévő fejlesztést leállítottak, még azokat is, amelyek olyan vidéki településeket érintettek, amelyek az agglomerációhoz tartoznak.
Koncepció kell
Miközben Budapest versenytársainál az látszik, hogy évtizedeken át képesek egy-egy stratégiát követni, a magyar fővárosban mindent átszövő politikai csaták közepette nincs koncepcióalkotás: se a támadó szerepében, se az áldozat szerepében fellépő fél nem foglalkozik ilyesmivel. Ez súlyos hiba, a legjobb példa pedig erre a lakhatás.. A város további szétterülését – az agglomerációban érvényes korlátozások mellett – csak olyan városalakító vízióval lehet lefékezni, amelynek középpontjában a városon belül található rozsdazónák igazi, teljes városnegyedeket létrehozó fejlesztése állhat – fejtette ki Vitézy Dávid.
A befektetőnek elő kell írni, hogy a fiatal családok számára megfelelő méretű lakásokat kell építeni kellő zöldterülettel, kereskedelmi, kulturális funkciókkal, bölcsődével, óvodával, iskolával együtt. Sőt, tanárok, buszvezetők, ápolók, rendőrök számára szolgálati lakásokat is létre kell ezeken a helyszíneken hozni, hiszen közülük sokan nem tudják megvásárolni a fővárosi lakásokat, kifizetni az elszállt bérleti díjakat. Ma viszont ilyesmire sem az önkormányzat, sem a kormány nem gondol, inkább csak ügyfélszolgálati szerepet látnak el a befektetők kívánságainak megfelelve – mondta a főpolgármester-jelölt.
